Egy 63 éves, többféle krónikus alapbe­tegségben is szenvedő páciens a nyak alsó részét érintő nem gennyes cellulitis mi­att került kórházi felvételre.

Egy 80 éves beteg 2020 októberében jelentkezett a sürgősségi osztályon néhány napja fennálló, egyre fokozódó lég­szomj panaszával. Három nappal korábban a beteg 39,4 °C-os láz és száraz köhögés miatt sürgősségi ellátásra szorult. Miután tünetei súlyosbodtak, a beteg felkereste a sürgősségi osztályt. 

Különböző okok és patológiai folyamatok vezethetnek vastagbélnyálkahár­tya-gyulladáshoz, a colitisek kialakulásához. A klinikai tünetek (székelési zavarok, gyakran hasmenés, véres széklet, alhasi görcsös jellegű fájdal­mak, tenesmus) egyértelműen a vastagbélre terelik a gyanút, ugyanak­kor a kolonoszkópos lelet a perdöntő, ahol a makroszkópos kép mellett a szövettani vizsgálat, valamint a bakteriológiai és székletvírus-vizsgálatok segítenek a diagnózis megfogalmazásában.

A korai vírusellenes kezelés csökkentheti a súlyos és kritikus esetek előfordulását. Súlyos COVID-19-tüdőgyulladásban a lehető legkorábban fontolóra kell venni a kortikoszteroidok rövid távú alkalmazását a citokinkaszkád gátlására és a progresszió megelőzésére.

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) változatos klinikai megjele­nésű, eltérő súlyosságú, lokalizációjú szervi érintettségekkel jellemez­hető autoimmun kórkép. A komplex klinikai megjelenés és a bonyolult patomechanizmus teszi nehézzé a betegség összefogását és definiálását, ugyanakkor a lehető legkorábbi felismerés alappillére a korai kezelésnek, a maradandó szervi károsodások megelőzésének. A betegségre alkalmazott klasszifikációs kritériumok használata esszenciális a viszonylag homogén csoportok kialakításában. A 2019-es új klasszifikációs kritériumrendszer az American College of Rheumatology (ACR) és a European League Against Rheumatism (EULAR) összefogásának eredménye.

Az interstitialis tüdőbetegségek a tüdő kötőszövetes vázát érintő betegsé­gek, amelyek az interstitium gyulladásához, fibrotikus átalakulásához ve­zetnek. Ma már több mint 150 betegséget sorolunk e kórképek közé, melyek átfedést mutatnak a diagnózis, a prognózis, illetve a kezelés tekintetében.

Egy egyébként egészséges 34 éves fér­fi késő ősszel azzal kereste fel orvosát, hogy 4 nappal korábban bőrkiütések jelentek meg a kezén, melyek aztán a karjára, hátára, mellkasára és lábára is ráterjedtek. A kiüté­sek enyhén viszkettek, nyomásérzékenység nem volt észlelhető. A beteg ínyfájdalmat is panaszolt. Jelentkezése előtt egy héttel zaj­lott enyhe felső légúti hurutjából felgyógyult. A közelmúltban nem váltott korábbi tisztí­tószeréről, szappanjáról vagy samponjáról újabbra. Általános tünetek nem mutatkoztak.

A fürdőkben szerzett tüdőbetegségek legtöbbször gondos anamnézisfelvétellel diagnosztizálhatók. Törekedni kell a betegségek megelőzésére, de ez nem a fürdők elkerülését, hanem a megfelelő higiénés szabályok betartását, a fürdők korrekt tisztítását jelenti. Terápiás célból a fürdők mel­lőzésén kívül adott esetben szóba jöhet oki terápia (pl. Mycobacterium avium intracellulare elleni kezelés) és kortikoszteroid is.

Az FDA engedélyezte a TPOXX (tecovirimat) készítményt, mely kifejezetten az esetlegesen biológiai fegyverként használt feketehimlő kezelésére alkalmas. 

A szisztémás szklerózis változatos megjelenésű szisztémás autoimmun be­tegség, melynek kezelésében és kimenetelében alapvető a betegség időben történő felismerése, a belszervi érintettségekre utaló elváltozások szűrése és ezek kialakulása esetén a korai, gyakran immunszuppressziót igénylő terápia indítása, mely a folyamat progresszióját lassíthatja, esetleg meg is állíthatja.